|
Témaindító hozzászólás
|
2014.05.11. 19:58 - |
Naerdiel x Hades
nyitott | Zárt játék |
[9-1]
Helyes.... gondolta és a fiatal barátját figyelte. Tudta, hogy a hímből egy nap nagy vezető válik, csak egy kicsit vezetni kell a cél felé. De ebben apja Jairo és ő is a segítségére lesznek. A füleit hegyezve pillantott az erdő fájai közé és figyelte az öreg fákat, bokrokat. Elkomorodott. zavarta hogy nem tudja teljesíteni azt a távot minden nap amit kellene, meg akarja védeni a falkát és ezért bármit elkövetne. Eltervezte, hogy jobban fog igyekezni majd, de most újra barátjára Naerre emelte tekintetét. -Komor... talán készülőben van valami. Valami nagy...- nézte a hímet és a fejét kissé oldalra döntötte. - Csendes, nyugtalan, komor.... általában mindig ezt jelenti. - vélte és az erdő foglalta le újra hadest. Zavartan nézett körbe esetleges ellenséget vélve, de nem volt itt senki, főleg nem ellenség. Mióta megköttetett a két falka között..... nem erre nem gondolhat. Megrázta a fejét majd barátjára tekintett és végül rajta állapodott meg a tekintete
|
Elmosolyodott,és köszönet képpen a mancsát Hadeséra tette. Tudta,hogy igaza van,ahogy azt is, hogy az apja nem fog olyan könnyen lemondani a trónról. Felsóhajtott,és felemlte a fejét, hogy a fekete farkas sárga szemeibe pillantson. - Igazadvan, Hades. Apám még tudja vezetni a falkát,én pedig addig kikupálódom a vezető szerepre, ő meg utána nyugodtan töltheti a nyugdíjas éveit. - nevetett fel,majd a hátára fordult. - Elég komor az erdő hangulata,nem?
|
Nézte az előtte állót, aki elmondta a bánatát. Nem is értette hogy gondolhat ilyeneket, de átgondolva nem volt lehetetlen az aggodalma. Jairo néha tesz hirtelen döntéseket. És már nem mai farkas, de nem tűnik a számára kicsit sem olyannak aki még lemondana az alfaságról. Hadesz elgondolkozva nézte fiatal barátját meggondolva mit feleljen. -Az apád egy erős és bölcs farkas, és ez benned is megvan. Én támogatni foglak épp úgy ahogy őt támogatom a végsőkig. Neki és neked is tartozom ennyivel, sőt akár az életemmel is.- lépdelt kifelé a vízből.- én úgy vélem a falka élére nem kerülhet más mint te akármilyen is légy és akármilyen is leszel majd. Az ő vére vagy, megvan benned minden a vezetéshez - felelte kisérve a vízből visszapillantva a másikra. -Hogy a falkának mi kell vagy mi nem. Az én véleményem az, hogy te jó vezetője leszel majd. jairo nem mond le míg nem biztos ebben. - fejezte be a gondolatot leheveredve és figyelve ahogy a hím is kisétált. -Akkor ma sok helyen jártál. Amúgy ebben igazad van. Minnél többen járom körbe a területet énis annál jobban ezt tapasztalom. Megértem hogy aggódsz...- nézte a másikat odasétálva ahol leheveredett s ő mellé feküdt a földre a vízet nézve. -Azthiszem többször fogom járni a területet... talán ha a vadászok kissé szétszórodnak el tudjuk kerülni hogy ez gyakrabban megessen. Lehetséges hogy pár őrszemet kell állítani a terület néhány pontjára azonban ezt Jairoval kell megbeszélniünk.. - gondolkozott majd a hímre mosolygott. - Nem kell aggódnod, Naer.- felete bíztatóan a hímnek, majd a fejét a mancsaira fektette - Az apád bölcs, megfogja oldani a problémákat, és úgy vélem csak akkor adja át a helyét ha méltónak vél rá. Szeret téged és úgy hiszem azt véli, hogy egy nap te is remek vezetője leszel mindannyiunknak..- hallgatta a táj zajait, fülelt. Ha bárki erre járt volna biztosan meghallotta volna, ínnyira ügyelt mindenre. Minden egyes ág reccsenése, minden madár éneke, bármi ami felszólalt ő azt figyelte s közben barátját nézte. Bízott a hím képességeiben és ő is úgy vélte hogy egy nap remek vezetője lesz a falkának.
|
Naer felsóhajtott,majd amikor Hades tisztázta a tényeket, kissé elfordult,felállt egy sziklára,és füleit hegyezve a a leeső tópartot nézte. Gondolkodott,hogy mit kéne mondania, hogy terelje a témát, de végül válaszolt a főparancsnok addogalmára. Naer nem volt egy megnyíló típus, de Hadesnak szívesen elmondta a bánatát: A farkas sokszor segített már neki helyre tenni az érzéseit. - Félek,Hades, hogy hamarosan elkővetkezik a pillanat,amikor apám felhagy a falka vezetésével. Akkor pedig rajtam áll minden,és én erre nem vagyok felkészülve. - aggódó pillantást vetett a farkasra, majd ismét felsóhajtott. - Apám való a falka élére,ő olya bölcs,és ő tud olyan parancsokat adni,hogy mindenki biztonságban legyen. Ha át venném a helyét,mindenki csalódna. - Naerdiel egy kissé elszomorodott,majd felkacagott. - Pont ezért vagyok ilyen büszke az öregemre. Ezután kiügetett a folyóból, a parton megrázta magát, és leült egy árnyékot adó fa alá,hogy gondolkdojon. - Lássuk csak.. Voltam Sundownban, elmentem a Zao hegységbe, és kicsit körüljártam a Diablo - szurdokot, nagyon sok az idegen farkas mostanában,és a legtöbb aggresszív is lett. Kicsit aggódom, Hades. - felelt a farkas,majd előre nyújtotta a mellső lábait,és a fejét rájuk helyezte,hogy kifujja magát.
|
A morranás miatt sem tett le róla, hogy így maradjon. Tekintettel arra, hogy erről nem lehetett leszoktatni. Érdeklődve nézte a másikat mikor az a macsával lelapította a fülés és elmosolyodott. - Sajnálom Naer, de ez az egyetlen amiről nem hiszem hogy valaha leszoktatsz.- nézte a másikat, majd mikor elvette a mancsát felemelte a fejét és a másikra tekintett. -Számomra egy kedves barát maradsz de emelett Jairo örököse is, Kedvellek mintha a fivérem lennél ellenben nem tudok eltekinteni a tény felett - mondta és elégedetten figyelte a msikat ahogy az lerázza magáróla vizet ő pedig megint csak kapott belőle. Enyhén oldalra döntötte a fejét, majd a másikra nézett. - Majd legközelebb nem így leplek meg - vigyorgott a másikra és elé sétált. - Ma mi a program? Amúgy..- elkomolyodva nézett a másik szemébe -Mostanság egyre többen jönnek a területre. Aggódom, hogy azthiszik Jairo már nem elég erős a falka élére... A mostani késésem oka is egy áthaladó miatt volt.- nézte a másikat, majd a majd a mancsát Naer orrára tette-Mesélj mi minden történt veled nekiindultál a területnek? -kérte a hímet és várt, persze a mancsát végül elvette, majd alrább sétálva teljesen megrázta magát. Nem volt kellemes a hidegvíz, de nem is volt csonthfagyasztó. El lehetett viselni, már ha nem szándékoztak úszni benne, az már más lenne. Nem ppen tűnt a számára jó ötletnek, de ha Naer erre kérné akár belevetné magát a leghidegebb folyóba is.
|
Naerdiel felhorkant,és a fogait kissé kimutatva morogott egy halkat. Utálta,kifejezetten gyűlölte amikor Hades úgy kezelte mint az alfát,de valahogy sosem tudta leszoktatni róla. Naer sosem tekintett alattaállóként barátjára, sőt, annyira imádta,és olyan sokat segített neki,hogy ha kell,akár őt tenné meg a falka fejesének. Felsóhajtott,és csalódottan nyugtázta,hogy nem fogja a fejébe verni, csak pár ezer farkasöltő év után.Elmosolyodott,és mancsát a farkas fülére tette,amire az lelapult. - Hades, hányszor vágjam még a fejedbe, hogy nem állok fölötted. Barátok vagyunk,számodra csak egy gyszerű farkas vagyok. - felelt halkan,majd elgondolkodott,és közben megrázta magát. - Jó ötletlek tűnt, de nem itt, ez a víz jéghideg. - borzongott meg, majd felnevetett.
|
Sokszínű volt ma az erdő és a számára nyugtalannak hatott. Idegesen pillantott körbe, olykor fel-felmordult mikor egy madár, vagy akár egy másik erdőlakó mozdult meg. Hades sietett mert késésben volt. Megígért, hogy időben odaér, de akadt egy kis gondja egy falkanélkülivel innen nem messze akit elkergetett. Ami időt vett el tőle, tehát most siethetett. A fákat kerülgetve száguldott előrefelé vigyázva,hogy ne essen el egy kiálló gyökérben, vagy egy egy megbúvó gödörben. Azonban mikor közelebb ért vigyázott, nehogy zajt csapjon. Lelassított és osonva tette meg az utolsó métereket.Még egyetlen gally sem roppant meg alába alatt, mintha nemis járna ott senki. Tehetséges volt és ezt ki is használta azt amit oly sok ideig gyakorolt. Meglátta végül azt akit keresett. Naerdiel a vízben állt és várt, rá várt. Elrugaszkodott majd egy nagyott csobbant a vízben magát és egyben fiatal barátját is meglocsolva némi hideg vízzel.
-Elsőre jó ötletnek tűnt... - jegyezte megmegrázva magát, majd odasétált a hímhez és meghajtotta a fejét a farkát behúzva kissé. -Naerdiel sajnálom hogy késtem... - mondta és a hím tekintetét kereste, nem emelte meg a fejét. Ezzel fejezte ki a bocsánatkérését és egyben azt hogy a másik, noha barátok is felette áll.
|
A halk vízcsobogás közepette egy színes árny dugta fel a fejét a vízparton,és miközben az ágak és a galyak halk ropogással eltörtek a mancsa alatt,néhány madár ijedt károgással arrébb repült. Tudta,hová tart,és azt is tudta,hova kell lépnia ahhoz,hogy ne essen bele az erdő mélyi víz esés jéghideg zuhatagába. Az alfa fije meglehetősen imádta ezt a helyet,és senki sem tántorithatta volna el tőle,hogy ha megbeszélést vagy találkozót akar, azt ne itt tartsa. Naerdiel csendesenn ügetett végig a parton, fel egy sziklás kiálláson, és addig bandukolt,még fel nem ért a vízesés tetejére. Ott besétált a vízbe egészen addig,ahonnan elkezdett lefelé hullani a víz,és megállt. Füleit jobbra - balra mozgatta, tekintetével a fákat kámlelte. Várt valakit. Egy jóbarátot, aki tudta,hogy hamarosan megérkezik. - Késik. - suttogta.
|
Naerdiel x Hades
nyitott | Zárt játék |
[9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
